Ebben a hónapban ez a tizedik posztom. Csak azért írom meg, hogy kerek legyen a "mérleg".

Most egy kicsit olyan vagyok, mint egy kisgyerek, aki valami nagy ünnepet (karácsony, születésnap...) nagyon vár. Teljesen izgatott vagyok. Egész nap pakolok, mosok, takarítok, tervezek és nem bírok koncentrálni. Be kell vallani, már régen nem éreztem ehhez hasonlót. Alig várom már, hogy elteljen ez az idő! Már pontosan tudom, hogy mit fogok csinálni holnap: reggel ki-az-ágyból, reggeli, ágyneműmosás, szendvicsgyártás, kis "tanulás", ebéd (rántotta - mert meg kell enni a hagymát és a tojást), mosogatás, pakolás, lista ellenőrzés, még egy utolsó felmosás, zárás, futás órára, utána ki a vonathoz, Bécsben átszállás (közben T. Krisztinek integetés!), s későeste Otthon! Mindeközben csak a kórusom próbáját késem le. :'( De jövő héten pótolni fogom! ;)

... Juj, de várom már!! :-)