Hogy behozzam az előző napi alvás lemaradását, este fél 10-kor ágynak dőltem és negyed 9-ig nyomtam. Remek volt, hogy mit ne mondjak!

Az első itt töltött napom az ismerkedés jegyében telt. Egy közös reggelivel fogadtak minket, ahol megismerhettük egymást. 2 finn lánnyal, s egy lett fiúval ültünk egy asztalnál, később csatlakozott Jana (Németországból). No meg Stefan. Ezen kívül még van a nagy társaságban török, spanyol, görög (ők éjfélkor érkeztek Linzbe)...

Szinte senki nem tud németül, ill. aki tud, annak nem megy az angol. Úgy érzem, Janaval jól megleszünk, és van egy cseh lány, Tereza, aki német szakos és csak alap kifejezéseket tud angolul. Kb. velük tudok németül beszélgetni, de ha más is ott van, akkor teljesen keverten kommunikálunk, mert nem akarjuk kirekeszteni a többieket. Ennek a Terezanak a szobatársa egy lett lány. Na, ők küzdenek a nyelvekkel, ha beszélniük kell!

Körbevezettek minket az egyetemen, megmutattak mindenféle érdekességet, könyvtárat stb. A szomszéd épület a rendőrségé. Mondták, hogy nem szabad megijedni, ha helikopterrel és fegyverekkel rohangásznak majd a szomszéd ház falán (pont rálátni). Ilyenkor csak gyakorlatot tartanak. És persze a legnagyobb biztonságban vagyunk, hiszen a rendőrség van mellettünk! :-)

Egy előadást is tartottak az osztrák iskolarendszerről. Megdöbbentő, hogy kevés az óvoda itt Osztrákiában, s állítólag még meg sem szülted a gyerekedet, amikor menni kell óvodát keresni, hogy 3-4 év múlva fölvegyék a gyerekedet. Rákérdeztem, most már kötelező az óvoda. Tehát itt is vannak bakik a rendszerben! Holnap állítólag részletesebben lesz erről szó.

Délután valami plakátot kellett csinálnunk, s utána mentünk vacsorázni a Hofkneipe-ba. Borzasztóan teleettem magam valami Knödellel. És még drága is volt!

Holnapután kirándulni megyünk. Azt nagyon várom már!!