Ma dél körül egy hangos visításra lettem figyelmes. Annyira hangos volt, hogy még a csukott ablakon keresztül is elég kellemetlen volt a hangja. A fűnyíró motorjának a hangjához tudnám hasonlítani: amikor elkezdődik, akkor egyre magasabb a hangja, ott visít egy darabog, majd amikor abbahagyja, akkor visszaereszkedik a hangmagasság és még búg vagy dörmög egy darabig. Ez időtájt éppen Aladárral cseteltem, és ő mondta, hogy emlékei szerint minden hétvégén délben - déli harangszó helyett - valami próba légiriadót tartanak az osztrákok. Utólag rekonstruálva a dolgot valószínűleg negyedóránként volt riadójelzés: 12.00, 12.15, 12.30 és 12.45-kor. Most már tudni fogom a pontos időt is hétvégén, és ha véletlenül délig akarnék aludni, akkor is megvan az ingyenes ébresztőm, hogy egy perccel se aludjak tovább.
A csütörtöki kirándulás nagyon tetszett. Mesés hegyek között hajókáztunk a Traunsee-n és sétáltunk is egy picit, ami nem volt fárasztó. Terezával és Janaval el is határoztuk, hogy egyszer visszamegyünk. Még térképet is szereztünk. Egy problémám volt csupán: nem tudtam sok képet lőni, mert lemerült az akkumlátorom... :'( De szerintem mások sokkal szebb képeket tudnak lőni, mint én! Viszont elhatároztam, hogy még egyszer(-kétszer) az életben el kell jönni ide! Gyönyörűek a hegyek, de tényleg!!
Jelenleg épp az órarendemmel bíbelődöm. Nem igazán megy az összeállítása. Minden óra, ami érdekel, az hétfőn van délelőtt vagy délután. Viszont így választanom kell kettőt, s a többiről sajnos le kell mondanom. Tehát nem egyszerű! De kórust találtam: az kedd esténként lesz. Ez fix. Meg a szerda délelőttönkénti iskolai gyakorlat. A többit nem tudom.
Most megyek, és megnézem közelebbről ezt a Linzet, mert már nem bírok ennyit ülni. És most remélhetőleg fényképezni is fogok!! :)
