Amíg Kristófot várom a Skype túlsó felén, gondoltam íro(c)k... ;)
Tegnap este bulit tartott egy kóreai osztálytársunk (Daeun Lee), és az egész csoportot meghívta. Természetesen egy ilyen meghívásnak eleget kell tenni főleg akkor, ha szinte a szomszédban van. A buli jobb volt, mint vártam. Azt hittem, hogy hatalmas ivászat lesz és mindenki a hányásában fog fetrengeni. Legnagyobb meglepetésemre - noha volt ivászat - teljesen kultúrált volt mindenki, egy embert kivéve. Leo volt az egyetlen részeg. Ma írt is nekem egy mailt, hogy meséljem el, hogy milyen volt a buli vége. (Amúgy meg kegyetlen rosszul van...) Erre nem lehet mit írni, csak ezt: "hi, kösz, jól vagyok. nem tudom, milyen volt a buli vége, mert 3-kor hazajöttem. te Iñigo
Ma pedig - déli ébredésem után - a Wollenweber család vitt magával egy fél napos kis erdei sétára. Csónakáztunk, a fiúk nagy erőkkel vettek üldözőbe egy vizisiklót - majdnem el is kapták! - majd a horgászháló elvesztése volt egy kisebbfajta mély pont Laci életében. A bátrabbja később meg is mártózott a tóban. (Én gyáva voltam.) Egyébként gyönyörű idő volt ma. Ha sütött a nap, határozottan meleg volt.
Kristóóóóf gyere mááááááááár!!!! Grrr!!
