Ejj, de régen írtam utoljára!!

Azóta nem sok minden történt. Kezdek belerázódni az itteni életbe. Lassan elfog a honvágy is, de szerencsére nagyon megnyugszom, amikor rájövök, hogy alig több, mint egy hét múlva hazamehetek. A nyelviskolában is egyre profibb vagyok: legutóbb hibátlan tesztet írtam, meg még 1 srác rajtam kívül. Most is lesz hétfőn, azt is legalább ilyen jól akarjuk megírni. Holnap lesz is nagy tanulás!!

Szilvi is maga mögött tudhatja a 2 hetes angliai turnéját. A gyerekek hősiesen viselték az anyjuk távollétét. Le a kalappal előttük! Meg szegény Dominiknak sem lehetett egyszerű, de igyekeztem neki segíteni, amiben csak tudtam.

Miki és a nővére (Zsófi) tegnap este érkeztek. Vasárnap indulnak Haza mindhárman (Nóri-Miki, Zsófi). Hazaköltöznek.

Tegnap Nóri bevitt a fitness centrumba, ahol dolgozik. 2 szinten van sok-sok gép, amin az emberek kondiznak. Ennyi a centrum. Ide természetesen CSAK nők léphetnek be. (Még jó hogy! A férfiaktól elmenne minden önbizalmam, ha mellettem húznák-nyomnák-emelnék-tolnák a súlyokat. Meg a szaunában is érdekes lenne...) Az elején Nóri megmutatta, hogy melyik gépet hogyan kell használni, aztán elment dolgozni. Figyelmeztetett, hogy ne hajtsam magam túl, mert meg fogok halni. Szerencsére nem tudtam magam halálra kondizni ("csak" 3 órát voltam ott), mert kiújultak az ezeréves térd- és bokapanaszaim. (A térdem még 10. osztályos koromban kezdett fájni edzések közben, a bokámmal meg csak nyár elején történt egy kisebb baleset - életem legnagyobb sportbalesete: bokarándulás. Mostanság kezdett rendbejönni, de most megint érzem...) Mindenki kíváncsian várta, hogy mennyire lesz súlyos ma az izomlááááááz, de sajnos (?) nem jelentős. Kb. semmi. Ami persze azt is jelentheti, hogy kondiban vagyok! :P (Hát igen,  gyerekek mellett néha muszáj, különben nem lenne jó vége 1-1 napnak.)