4 hónap Linzben

Megoldódott az internet hol, ill. hol nem létének a rejtélye. Valami routert dugtak rossz helyre (vagy lehet, hogy kihúzták??), s ezzel 3 vagy 4 kollégiumot vágtak el Linzben a külvilágtól. Nem tudom, hogy pontosan hogy derült erre fény, de az biztos, hogy a portás nénink reggel végigment az összes szobán és megnézte az internetkábelt. Engem speciel reggel 9-kor vert ki az ágyból... Próbálkozott kulccsal is bejönni, de 2 dolog miatt híusult meg a kísérlete: 1: az én kulcsom is benne volt a zárban belülről; 2: tuti rossz kulccsal próbálkozott! (Még érkezésemkor cseréltek zárat, azóta a 218A zárja van nálam.)

De sebaj, ha már így kivertek az ágyból, délelőtt kitakarítottam, olyan kolis módra: loptam felmosó felszerelést, s azzal nyaltam fel a padlót. A fürdőre már régen ráfért! Aztán elkészítettem életem első almalevesét (természetesen netről szerzett recept alapján). Főzés közben rá kellett döbbennem, hogy a fűszerek tulajdonképpen a forralt borba is kellenek. Így megállapítottam, hogy már csak egy üveg bor kell a forralt boromhoz! Na, na, ki jön ide és hoz nekem egy üveggel??

Holnap leköltözök a 6. emeletre, Astrida társaságába. Még össze kéne rakni a pakkom. Ez pont olyan, mintha egy táborba, vagy valami utazásra készülnék.

Tegnap azt hiszem a balabbik lábammal sikerült felkelnem. Már reggel kezdődött! 8-ra mentem tesire. Kavar volt az egész, végül leadtam azt a tesit, amire jelentkeztem, de azért bent maradtam valami aerobikon, mert volt egy lány, aki az én korosztályom volt. Többségben a szüleim, ill. nagyszüleim lehettek volna a résztvevők. Mit ne mondjak, elég strapabírók ezek a hölgyek!!

Ezen intézkedések közben láttam, hogy jött egy levél az ELTE-ről, miszerint szerintük hibásan van kitöltve egy erasmusos papírom. Ezen kicsit elkeseredtem, de gondoltam, majd otthonról intézkedem, addig pedig lenyugszom. De itthon jött csak a java! Nem volt net! Mint kiderült, az egész épületben!! Nem baj, közben kénytelen voltam elővenni a német nyelvtant és megpróbáltam magam beleásni a Konjunktiv II.-ba, s közben Halász Juditot hallgattam. (Magam is meglepődtem, hogy miket meg nem találok ezen a gépen!) Estére valahogy előbújt a kis sunyi (net), de érdekes módon a 6. emeleten nem volt hajlandó jelentkezni. Felajánlottam Astridának (Tereza szobatársa), hogy nálam netezhet. Élt is a lehetőséggel.

Délután voltam kóruson. Hát, jobbat vártam, hogy őszinte legyek, de legalább annál büszkébb lehetek a kórusomra! Viszont ennek ellenére sokat tanulhatok ettől a fickótól - legalábbis ebben a hitben ringatózom. Csak 1 negatívuma van: nincs férfikari spirituáléja (mert nincs rá szüksége)... ;)

Ma napközben ismét elkóricált a netem. Jelenleg épp van, de ki tudja, hogy meddig. S megint Halász Juditot hallgatok! :-)

Holnap hatalmas rendet és tisztaságot kell varázsolnom, mert szobát cserélek a hétvégére a Terezaval. Meglátogatja őt a barátja, s nincs üres szoba az épületben. Én ajánlottam fel, hogy cserélek, mert még mindig könnyebb ketten elférni egy egyágyas szobában, mint hárman egy kétágyasban. Meg különben is.... :P

Ezen a héten már megkezdődtek az órák. Hétfőn volt egy nyelvtanórám. Ez a tanár nagyon rendes és figyelmes. A csoport is aranyosnak tűnik. Furcsa volt belelátni abba, hogy én bemagolok egy csomó nyelvtani szabályt, amire később vagy emlékszem, vagy nem, de az osztrákok sokszor nincsenek tisztában a szabályokkal, ellenben tökéletesen alkalmazzák azokat. Igaz, az valószínűleg így van rendjén, mert lehet, hogy én is bajban lennék - mondjuk - egy magyar nyelvvizsgán.

Szerdán volt iskolai gyakorlat (hospitálás). Ez sem egyszerű, meg kell hagyni! A tanító nagyon rendes volt: elmagyarázta a gyerekeknek, hogy ha nekem mondanak valamit, akkor lassan kell beszélni és nem dialektusban. És a gyerekek ügyesen váltottak! Amikor beléptem a terembe és bemutattak az osztálynak, egyből odaszaladt hozzám egy kis néger lány, üdvözölt és átölelte a derekam. Aztán jött egy fiú is: "Szia, Cristiannak hívnak, ch nélkül." Róla kiderült később, hogy román. És/de nagyon szépen beszél németül.

Tegnap volt egy zenei órám, amiből nem sokat értettem. Ellenben játszottunk, improvizáltunk és komponáltunk is ritmushangszerekkel, ami nagyon érdekes volt! Azt hiszem, ezen az órán sokat tanulhatok, csak előbb meg kéne tanulnom rendesen ezt a hadarós motyogást, ami itt szokás.

És este volt a mi Stefanunk szülinapi bulija a Duna-parton. Kiültünk a gátra és iszogattunk valami narancsos förmedvényt. Közben tűzijátékot néztünk (roppant romantikus!!) és azt gondoltuk, hogy ez a szülinaposnak jár. (A túloldali piacot bezárják télre, s úgy hallottam, hogy ez okból rendeztek valami búcsú tűzijátékot.) A legtöbben még továbblibbentek valami szórakozóhelyre, de én kis híján elaludtam, így inkább hazaballagtam Terezaval.

Azt hiszem, elkészült az órarendem! Mostanáig ezen dolgoztam. Még így is van 1-2 tárgy, aminek nem tudom az időpontjait, de egyszerűen nem bírok több órát bepaszírozni, pedig lenne hová... Nem baj, legalább van időm másra is, pl. magyart tanulni! :D Vagy esztétikát. Vagy neveléselméletet. Vagy ATP-t (anyanyelvi tantárgypedagógia). Vagy.... annyi szép tárgyam lenne otthon! :]

Egyébként olyan, mint valami Waldorf-módszer kicsiben: átlag 3 órás blokkokban vannak az órák összevissza. Van, ami kb. kéthetente, de van, ami 3 egymást követő szombaton van (3x4 óra). Nem lesz egyszerű ez esetben fél 12-től fél 4-ig figyelni, de most muszáj lesz!

Ebédre elkészítettem életem első tejberizsét. Kicsit jobbat vártam (magamtól). De ahhoz képest, hogy az első kóstolás után komolyan elbizonytalanodtam abban, hogy én ezt meg akarom-e enni, szinte jó (volt)!  Még van, úgyhogy azt hiszem, holnap is kénytelen leszek ezt enni. A kaja tárolása egy kicsit nehezen megvalósítható itt, mert 2 nagyobb méretű alma is szinte alig fér el egymás mellett a hűtőben, hátmég egy tányér?! De azért megoldottam! (A kicsi lapostányért be lehet sakkozni. A nagyot már nem.)

Tegnap kicsit sétafikáltam a városban. Készítettem képeket. És este volt tüzijáték is, azt is próbáltam megörökíteni a konyhaablakból. Olyan volt, mint nálunk augusztus 20-án: a Dunáról lőtték fel és nagyon hangos volt. De azért szép! Egyébként nem tudom, hogy milyen apropóból volt ez a felhajtás, de nem hiszem, hogy a "Lange Nacht der Museen" (otthon ezt "Múzeumok éjszakája"-ként emlegetik) miatt volt. Oda végül nem mentem ki, mert a legolcsóbb jegy is elég drága volt.

PS.: Tessék kommentelni, hogy oldalról eltűnjenek a régi (berlini) kommentek!

PS.2.: Most vettem észre, hogy a blog háttérszíne szinte ugyanolyan, mint itt a szobámban a linóleum. Meg nem csak a padló, tulajdonképp az egész szobának ilyen színe van!

PS.3.: Ma nem volt légiriadó.

Ma dél körül egy hangos visításra lettem figyelmes. Annyira hangos volt, hogy még a csukott ablakon keresztül is elég kellemetlen volt a hangja. A fűnyíró motorjának a hangjához tudnám hasonlítani: amikor elkezdődik, akkor egyre magasabb a hangja, ott visít egy darabog, majd amikor abbahagyja, akkor visszaereszkedik a hangmagasság és még búg vagy dörmög egy darabig. Ez időtájt éppen Aladárral cseteltem, és ő mondta, hogy emlékei szerint minden hétvégén délben - déli harangszó helyett - valami próba légiriadót tartanak az osztrákok. Utólag rekonstruálva a dolgot valószínűleg negyedóránként volt riadójelzés: 12.00, 12.15, 12.30 és 12.45-kor. Most már tudni fogom a pontos időt is hétvégén, és ha véletlenül délig akarnék aludni, akkor is megvan az ingyenes ébresztőm, hogy egy perccel se aludjak tovább.

A csütörtöki kirándulás nagyon tetszett. Mesés hegyek között hajókáztunk a Traunsee-n és sétáltunk is egy picit, ami nem volt fárasztó. Terezával és Janaval el is határoztuk, hogy egyszer visszamegyünk. Még térképet is szereztünk. Egy problémám volt csupán: nem tudtam sok képet lőni, mert lemerült az akkumlátorom... :'( De szerintem mások sokkal szebb képeket tudnak lőni, mint én! Viszont elhatároztam, hogy még egyszer(-kétszer) az életben el kell jönni ide! Gyönyörűek a hegyek, de tényleg!!

Jelenleg épp az órarendemmel bíbelődöm. Nem igazán megy az összeállítása. Minden óra, ami érdekel, az hétfőn van délelőtt vagy délután. Viszont így választanom kell kettőt, s a többiről sajnos le kell mondanom. Tehát nem egyszerű! De kórust találtam: az kedd esténként lesz. Ez fix. Meg a szerda délelőttönkénti iskolai gyakorlat. A többit nem tudom.

Most megyek, és megnézem közelebbről ezt a Linzet, mert már nem bírok ennyit ülni. És most remélhetőleg fényképezni is fogok!! :)