4 hónap Linzben

Elsősorban itt (is) megköszönöm a névnapi jókívánságokat: Köszönöm!!

Ma fél 8-kor kezdtem és fél 5 után végeztem. Ha belegondolok, ez 9 órás munka volt. De szerencsére sokkal jobb annál. Csak most kezdem el értékelni Ildikónak a furcsa napirendjét. délben 11-kor alszik, 2 körül felébred, utána ebédel. Én pedig ezalatt az alvásidő alatt azt csinálok, amit csak akarok. Lazán főzök magamnak valami ebédet, nyugodtan megeszem, szunyókálok utána néhány percet, olvasok, tanulok/gyakorlok, lejövök néhány percre felmelegedni... és a gyerek csak alszik, alszik és alszik.... Igen, egy picit hűvösnek tartom fent a 16 fokot, de lehet, hogy velem van baj. Szerencsére idővel itt a nyár!

Ma én mentem a gyerekekért az óvodába. Nagyon izgi volt!! Mindkét csoportban (Katáé az elefánt, Lacié a medve csoport) előreküldtem Ildikót, mert abban bíztam, hogy ha őt meglátják, akkor rögtön tudják, hogy én jöttem a gyerekért. És bevált, mert nem kellett magyaráznom, hogy ki vagyok és kiért jöttem. Jófejek voltak a óvó nénik: amikor észrevették az Ildikót, nagyon megörültek neki, aztán küldték is a másik gyereket hozzám öltözni.

Arra gondoltam, iderakok egy képet, mert mindenki nagyon türelmetlen... de ide sem megy! :(

Sajnos igazat kell adnom annak, aki úgy tartja, hogy az adott nap az előző estével kezdődik. A mai nap egy kissé fáradt voltam a mai koránfekés miatt... (Azért nem volt olyan durva: 1 körül már aludtam, asszem.) De szerencsére nagyon lefáraszthattam az Ildikót ma délelőtt (lehoztam és nagyot táncoltunk a 100 folk Celsiusra), így több, mint 3 órát aludt délben. (Őt 11-kor teszik le aludni és utána ebédel.) Ebben a nyugalomban én is nyugodtan ebédelhettem, álombaszenderülhettem, olvashattam, tanul(gat)hattam, gyakorol(gat)hattam. Negyed 3-ig nyomta az ágyat, utána még be sem fejeztük az ebédet, mikor megjött a 'Mámá' és János az iskolából. Jánosnak eszében sem volt elmenni az anyjával a kicsikért az óvodába, hanem sürgősen memoriznia és Monopolyznia kellett - velem. (A memori most nagy sláger ebben a családban, mindenki ezt akar velem játszani.) Érdekes, hogy a itt gyerekek sokszor használják a "csinálni" igét. Ma is többször mondta a Jankó memorizás közben, hogy "Nem figyeltél? Az előbb csináltam fel!" Én meg próbálom póker arccal elmondni a "felfordítani" variációval ugynazt.

Volt egy kérdés, hogy hogy állok a nyelvvel. Köszönöm, megvagyunk! 2 napja vásárlásnál minden bátorságomat összeszedve megkérdeztem egy nénit, hogy merre találom a zsemlemorzsát. És kinyomoztuk, mert ő sem tudta! Szerencsére Szilvi és Dominik is nyaggatnak. (Dominik tegnap megkérdezte, hogy mikor fogunk már németül beszélgetni, mert neki jó magyarul is, így legalább gyakorolja a nyelvet, de...)

A képekkel próbálkozom, de kicsit zavar, hogy ahányszor  kísérletet tettem eddig, mindig feldobta a talpát a Mozilla.

A holnapi "mégizmosabb" napomra való tekintettel azt hiszem, ma betartom a lefekvés szentségét.

A mai tervekből nem sok valósult meg. Ellenben most kezdek rájönni, hogy miket hagytam otthon, ill. mit nem intéztem el (otthon). :-)

Egész nap esett a hó, de nem maradt meg, mert 3 fok van. Állítólag régen volt már ilyen nagy havazás itt. (A "nagy hó" itt kb. 5 centit jelent.) A híreim szerint egész Európában havazás van: Dánia, Németország, Magyarország... de arról nem tudok, hogy meg is maradna. Itt nagyon olvad: vásárlásba menet majdnem a nyakamba szakadt egy adag olvadt hó egy házfalnál. Az orrom előtt pottyant le.

Délután és este a gyerekekkel voltam, mert megmutatták nekem, hogy merre találom őket az oviban. Az este nem volt betervezve, de eszembe jutottak a Túró Rudik, amiket végre sikerült odaadni a gyerekeknek. Persze nem tartott sokáig az az 1 darab, amit fejenként megehettek, de vacsora utánra is kellett hagyni. (Már érkezésem óta mindig elfelejtem átadni és kezdtem aggódni, hogy megevődik, mielőtt a címzettekhez eljutna.)

Holnaptól kicsit sűrű lesz a hetem: majdnem minden nap a gyerekekkel kell lennem délelőtt is egy kicsit, meg délután-estefelé is. De leglább nem csúszik szét a napom úgy, mint ma!

Lehet öteleteket és egyéb paramétereket adni arról, hogy mit szeretnének olvasni a Kedves Olvasók! ;)

Üdv mindenkinek!!

Soha nem gondoltam, hogy valaha blogot vezetek. KoBa(k) dániai blogját olvasgatva kaptam kedvet ehhez. Nem ígérek semmit.

Tegnap érkeztünk este fél 8-kor, 10 óra autókázás után. A helyiek nagyon kedvesen fogadtak: Nóri és Miki (az "elődeim") alig várták, hogy felbonthassák az érkezésünkre váró alkoholos "desszerteket". Szilviék (a család) pedig vacsorára hívtak fel minket.

Ma délben fogyasztottunk egy utolsó ebédet a szüleimmel és délután fél 2-kor indultak haza. Ekkor kezdett hullani a hó, és ez a havazás egész nap tartott. Remélem megmarad, legalább egy rövid időre!

Este, amikor fölmentem a gyerekekhez, épp nagy játékban voltak a fiúk. János és a francia vendégük tollasoztak, Laci pedig folyamatosan gyártotta a papír repülőket. Én is próbáltam villogni ezen tudományommal, de szomorúan tapasztaltam, hogy teljesen elfelejtettem. Miután Ildikót lefektettük, átbeszéltük Szilvivel a jövő hetet. Elég sok munkám lesz! Ennek örülök, mert talán könnyebben beleszokom így a helyi szokásokba.